A városok növekedése és a vidéki területek átalakulása régóta foglalkoztatja a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereket. Az urbanizáció folyamata nem csupán a nagyvárosok terjeszkedését jelenti, hanem összetett társadalmi, gazdasági és környezeti változásokat is magában foglal, amelyek kezelése megfelelő tervezést és stratégiai szemléletet igényel.
Magyarországon az ezredforduló környékén különösen fontos szerepet kaptak a határon átnyúló területfejlesztési kezdeményezések, amelyek a szomszédos országokkal közös térségek harmonikus fejlődését célozták meg. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű volt a Nógrád megyei térség fejlesztésére irányuló munka, amely nemzetközi összefogásban, modern tervezési módszerekkel készült.
A területrendezési tervek általában két fő részből állnak. Az első szakaszban alapos helyzetfeltárás történik, amely során a térség jelenlegi állapotát, erősségeit és gyengeségeit vizsgálják meg. Ezen elemzés alapján fogalmazódnak meg azok a stratégiai célok, amelyek meghatározzák a fejlesztés irányát. A prioritások kijelölése során figyelembe veszik a helyi adottságokat, a gazdasági lehetőségeket és a társadalmi igényeket egyaránt.
Az urbanizáció tervezésével foglalkozó szakemberek munkája nem merül ki az elméleti koncepciók megfogalmazásában. A gyakorlati megvalósíthatóság szempontjai legalább olyan fontosak, mint a hosszú távú víziók. Ezért a tervezés során konkrét programokat és intézkedéseket is kidolgoznak, amelyek lépésről lépésre vezetnek el a kitűzött célokhoz.
A térszerkezeti fejlesztési koncepció kulcsfontosságú eleme minden területrendezési tervnek. Ez határozza meg, hogy a térségben milyen területek kapjanak prioritást a fejlesztések során, hol helyezkedjenek el az ipari, kereskedelmi vagy lakófunkciók, és hogyan biztosítható a különböző területek közötti harmonikus kapcsolat. A kiegyensúlyozott fejlődés érdekében alapvető, hogy ne csak egy-egy központi város növekedésére koncentráljanak, hanem a környező települések fejlesztését is figyelembe vegyék.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése mindig meghatározó szerepet játszik a területfejlesztési tervekben. Egy főút korszerűsítése vagy új szakaszának megépítése nemcsak a közlekedési viszonyokat javítja, hanem új gazdasági lehetőségeket is teremt. A jobb elérhetőség vonzza a befektetőket, munkahelyeket teremt, és hozzájárul a térség versenyképességének növeléséhez.
A nemzetközi összefogás különösen értékessé teszi azokat a tervezési folyamatokat, amelyek határon átnyúló térségekre készülnek. Az eurorégiók keretében megvalósuló együttműködések lehetővé teszik, hogy mindkét oldalon egységes szemlélettel, összehangolt módszerekkel dolgozzanak a szakemberek. Ez biztosítja, hogy a két ország határ menti területein ne ellentétes irányú fejlesztések valósuljanak meg, hanem egymást kiegészítő, harmonikus térségfejlődés alakuljon ki.
A területfejlesztési tanulmánytervek nem öncélú dokumentumok. Gyakorlati értéküket az adja, hogy konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a megvalósításra vonatkozóan. Ezek az ajánlások tartalmazhatnak finanszírozási javaslatokat, intézményi felelősségek meghatározását, vagy akár ütemezési terveket is. A jól kidolgozott megvalósítási stratégia nélkül még a legjobb koncepciók is papíron maradhatnak.
